Felelős műszaki vezetés
Az építési munkaterületen végzett építési-szerelési munkát a felelős műszaki vezető irányítja. A felelős műszaki vezető tevékenysége a vállalkozó (alvállalkozó) kivitelező kivitelezési szerződésében vállalt építőipari kivitelezési tevékenységnek vagy meghatározott részének irányítására terjed ki, ahogy erről az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX.15.) Kormányrendelet rendelkezik.
A felelős műszaki vezető feladata:
- az építési-szerelési munkára vonatkozó jogszabályok (szakmai és minőségi követelmények), munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, műemlékvédelmi, természetvédelmi, közegészségügyi és más kötelező hatósági előírások, továbbá az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyek betartatása, azok betartásának az általa vezetett építkezésen való ellenőrzése,
- az építési napló vezetése, ellenőrzése és lezárása, ha erre a kivitelezőtől megbízást kapott,
- az építőipari kivitelezési tevékenység munkafolyamatainak szakszerű megszervezése,
- a kivitelezés során a minőségi követelmények biztosítása, a technológiai, a munkavédelmi és az egészségügyi előírások betartatása,
- a kitűzés helyességének, valamint a geotechnikai és egyéb vizsgálatok megtörténtének ellenőrzése,
- a minőségi vizsgálatok és mintavételek elvégeztetése,
- az azonnali intézkedést igénylő építési műszaki feladatok meghatározása és irányítása,
- a kivitelezési tervektől eltérő, nem építési (létesítési) engedélyköteles kivitelezésnek az építési naplóban történő feltüntetése,
- az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor, az építési napló alapján az 5. melléklet szerinti hulladék nyilvántartó lap kitöltése és az építtetőnek történő átadása,
- az építmény használatbavételi (fennmaradási) engedélyezéséhez, tudomásulvételéhez a felelős műszaki vezetőnek szakterületére vonatkozó nyilatkozat megtétele,
- az átadás-átvételi eljárásban és a használatbavételi engedélyezési eljárásban való közreműködés és az ehhez szükséges nyilatkozatok megtétele,
- az alvállalkozói teljesítés igazolása, mely tartalmazza
- a teljesített kivitelezési munkák meghatározását, mennyiségét és minőségét, a teljesítés időpontját,
- a teljesítésigazolás alapján számlázható összeget,
- a szerződésben meghatározott alvállalkozói díj és a teljesítésigazolásban megjelölt számlázható összeg eltérése esetén az eltérés indoklását,
- az alvállalkozói teljesítésigazolás
- kiállítása és átadása vagy megküldése az alvállalkozó részére,
- rögzítése az építési naplóban,
- az alvállalkozó kivitelező által megküldött, teljesítésről szóló értesítés kézhezvételétől – ha szerződés vagy jogszabály átadás-átvételi eljárást határoz meg, ennek lezárásától – számított, szerződésben meghatározott, de legfeljebb tizenöt munkanapon belül,
- értesíteni az illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságot arról, hogy az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyisége eléri az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló jogszabályban előírt küszöbértéket,
- annak ellenőrzése, hogy az építménybe csak a tervező által a kivitelezési dokumentációban meghatározott, legalább az elvárt műszaki teljesítményű építési termék kerüljön beépítésre, és a szakszerű beépítés ellenőrzése,
- az építési naplóban történő rögzítés mellett a tervező által a kivitelezési dokumentációban megjelölt építési termék helyett a megadottal azonos vagy annál jobb teljesítményértékű helyettesítő építési termék kiválasztása a tervező jóváhagyásával és az építtető egyetértésével.
A felelős műszaki vezetőre vonatkozó további fontos jogszabály az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet; ennek 22. §-a foglalkozik témánkkal és többek között kitér az alábbiakra.
A felelős műszaki vezetői tevékenység folytatásához szükséges szerződés megkötésére a Ptk.-ban szabályozott megbízási szerződés szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy
- a szerződést írásban kell megkötni,
- a szerződés tartalmazza
- a megbízó nevét vagy megnevezését, címét vagy székhelyét, adószámát, elérhetőségét, továbbá a képviseletében eljáró személy nevét vagy megnevezését, címét vagy telephelyét és elérhetőségét,
- a felelős műszaki vezető megnevezését, nyilvántartási számát, névjegyzéki jelét és elérhetőségét,
- a felelős műszaki vezető díját, fizetési módját, határidejét,
- a felelős műszaki vezető feladatainak és felelősségének meghatározását.
A felelős műszaki vezető nem lehet az építészeti-műszaki dokumentáció engedélyezésében részt vevő hatóság, valamint a tevékenység és az engedélyező hatóság felügyeletét ellátó szerv köztisztviselője vagy kormánytisztviselője. A felelős műszaki vezető nem végezhet építésügyi műszaki szakértői és építési műszaki ellenőri tevékenységet azon kivitelezési tevékenység esetében, ahol részben vagy egészben építési-szerelési munkát vezet.
A felelős műszaki vezető nem láthat el felelős műszaki vezetői feladatokat olyan építési-szerelési munka esetében, ahol az építésügyi műszaki szakértői vagy építési műszaki ellenőri tevékenységet olyan gazdálkodó szervezet végzi, amelynek tagja, illetve amellyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.
A felelős műszaki vezető nem végezhet építési műszaki ellenőri tevékenységet azon kivitelezési tevékenység esetében, ahol részben vagy egészben építési-szerelési munkát vezet. A felelős műszaki vezető nem láthat el felelős műszaki vezetői feladatokat olyan építési-szerelési munka esetében, ahol az építési műszaki ellenőri tevékenységet olyan gazdálkodó szervezet végzi, amelynek tagja, illetve amellyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll
Szólnunk kell még a felelős műszaki vezetők továbbképzéséről: a már hivatkozott kormányrendelet legutóbbi változása jelentős változást hozott 2017. évkezdettől a felelős műszaki vezetők továbbképzését illetően, ugyanis visszaállította az 2013. évi végéig életben volt szabályozást, ami szerint ötévente mind az építési műszaki ellenőrök, mind a felelős műszaki vezetők (akik tehát nem kamarai tagsághoz kötött jogosultságú szakmagyakorlók) kötelező és szakmai továbbképzésen kell részt vegyenek. Ezzel kapcsolatban a 266/2013. (VII. 11.) Kormányrendelet a következőket rögzíti:
„36. § (1) A kötelező továbbképzés tematikáját jogosultsági szakterületenként a miniszter határozza meg, az ehhez kapcsolódó tananyagot az országos kamara dolgozza ki és a miniszternek mutatja be. Az oktatási anyagokat a kamara elektronikusan közzéteszi.
(2) A szakmai továbbképzés tematikáját, rendszerét, metódusát, értékelését, az országos kamarák saját hatáskörben, szabályzatban állapítják meg.
37. § (1) A 36. § (4) bekezdése szerinti továbbképzés teljesítésének elektronikus formában történő igazolása az országos kamara feladata. A területi kamara köteles közhiteles nyilvántartásában naprakészen vezetni az igazolások tartalma alapján az adott továbbképzési időszak teljesítését az egyes szakmagyakorlók tekintetében. Az egyes továbbképzési ciklusok teljesítése vizsgálatának alapjául a kamarai nyilvántartás szolgál.”
Mind a Magyar Mérnöki Kamara, mind Magyar Építész Kamara, illetve területi szerveik nagy hangsúlyt fektetnek ezekre a továbbképzésekre; a honlapjaikon részletes és naprakész információk találhatók:
Amennyiben Felelős műszaki vezetőre van szüksége, vegye fel velünk a kapcsolatot, elérhetőségeink egyikén, hogy Önnek is mihamarabb segíteni tudjunk!